Merkel méltatta Visegrádi Négyeket

A mai nap folyám Szlovákiában találkoztak  a Visegrádi  Együttműködés miniszterelnökei. A tavaly július elsejétől, 2011. június 30.-ig elnöki tisztséget betöltő északi szomszédunk fogadta a lengyel, a cseh és a magyar kormányfőt, akik mellett számos kormányzati személyiség foglalt helyet a nemzetközi delegációban. Az eseményen részt vett Angela Merkel, illetve az osztrák kancellár Werner Faymann, de tiszteletét tette még az ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov is. A húszéves évforduló alkalmából Szlovákia egymillió darab új kéteurós érmét is kibocsátott.

A tárgyalóasztal mellett a politikusok olyan főbb kérdéseket vitatták meg, mint például energiabiztonság, a gazdasági együttműködés, de szóba került a hosszútávú együttműködés az EU keretein belül is. A négy ország képviselői arról határoztak, hogy a közös ügyeiket ezentúl jóval erőteljesebben összehangolják, és képviseletét az Európai Unión belül határozottabban látják majd el. Ennek fontos része lesz a közös, úgynevezett „Visegrád házak“ nyitása, melyek nemcsak diplomáciai csomópontokként, hanem információs, és érdekképviseleti célokkal jönnének létre a Visegrádi Négyek országain kívül.

A négy kormányfők elfogadták a csoport 20.alapításának évfordulója alkalmából a V4-es jövendőbeli elképzeléseinek, illetve céljainak nyilatkozatát. Az este folyamán Angela Merkel, Mikola Azarov és Werner Faymann csatlakozott a megbeszélésekhez, melyen szóba került a Keleti Partnerség, illetve az energiapolitika, illetve az észak-déli gázvezetékek összekötése Európában, melynek köszönhetően a V4-ek nagyobb függetlenséget érhetnének el Oroszországtól.

A V4-ek számára hosszú stagnálás után, az idei év a „fellélegzés ideje“ lehet, hiszen fél évig még Magyarország tölti be az Unió elnökségét, majd év végéig Lengyelország kezébe kerül az EU vezetőjének szerepe. Szlovákiát követően Csehország veszi majd át a V4-csoport elnöki székét.

A kormányfők egyetértettek abban, hogy az egyik legfájdalmasabb téma, az élelmiszer- és a nyersanyagok árának drasztikus emelkedése, és kijelentették, hogy az ennek köszönhető problémák kezelésében nem csak a V4-ek, hanem az európai államok többsége érdekelt kell hogy legyen, éppen ezért fontosnak találták, hogy a márciusi Európai Uniós csúcson megvitassák az európai országokat sújtó, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése okozta  problémákat.Ennek köszönhető, hogy Ukrajna is részt vett a találkozón, hiszen az ukránok egyike azoknak a nemzeteknek, akik elszenvedték az orosz gázkrízist.

A V4-ek kritiztálák a fehérorosz diktatúrát, és arról határoztak, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a fehéroroszországi eseményekre. A Visegrádi Együttműködés országai támogatják a szankciók bevezetését Lukasenko rezsime ellen, illetve fontolgatják Fehérorszország európai számlájának befagyasztását.

„A Visegrád-csoport egy olyan államok közötti együttműködés, amely örökké emlékeztet bennünket arra, hogy a szabadság nem egy magától értetődő állapot, hanem valami, amiért minden nap tennünk kell valamit, amiért mindennap harcolnunk kell“-jegyezte meg Angela Merkel, így gratulálva a V4-ek huszadik évfordulója alkalmából.

A kezdetek

A Visegrádi Csoport együttműködéséről szóló megállapodást 1991. február 15-én írta alá Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József magyar miniszterelnök. A megállapodást Visegrádban írták alá megemlékezvén a három közép-európai király találkozójára 1335-ben a visegrádi várban. Csehország és Szlovákia önállósulása után a visegrádi hármasból visegrádi négyek lett.

A visegrádi csoport megalakulását a következő célok motiválták:

•    Megszüntetni a kommunizmus maradványait Közép-Európában;
•    Leküzdeni a történelmi ellenségeskedést a közép-európai országok között;
•    Az a meggyőződés, hogy közös erőfeszítésekkel hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket és könnyebben tudják elérni a kitűzött célokat, vagyis a sikeres társadalmi átalakulást és az európai integrációs folyamathoz való csatlakozást;
•    Hasonló vélemények az akkor uralkodó politikai elitről.

Miután 2004-ben a négy ország csatlakozott az Európai Unióhoz, kijelentették, tovább folytatták együttműködésüket és igyekeznek egy hangon beszélni az EU-n és NATO-n belül. Ennek az együttműködésnek az alapját többszintű kapcsolatok képezik – politikai és diplomatikai csúcstalálkozók, de civil szervezetek, kutató központok és kulturális intézmények közötti regionális tevékenységek is.

Forrás: Melano Magazin, Aranyi Péter