Szembe megyünk Szent István intelmeivel?

"Legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel.Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben. És az engedetlenség szelletje a korona virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban"-írja Szent István az Imre Herceghez intézett intelmeiben. Félő, hogy apáink generációja megfeledkezett az 1000 éves igazságról és hagyja veszni az országunknak egykoron bőséges kenyeret adó magyar autóbuszgyártást.

A probléma közhelyszerű és közismert. Az autóbuszok átlagéletkora Közép-Európában a legnagyobb, műszaki állapotuk lehangoló, egyiket-másikat a Nemzeti Közlekedési Hatóság nem is engedhetné forgalomba. A foghíjassá vált autóbuszparkot –alkatrész-utánpótlás híján – nem tudja megfelelő állapotban fenntartani a  fővárosi tömegközlekedési társaság, még akkor sem, ha nagyon akarná.

Idén ugyan egy tucat használt brüsszeli autóbusz érkezett a vállalathoz, de ha ennyi lesz az éves beszerzés, akkor év végére komoly problémák adódhatnak. Az idei telet ugyanis aligha fogja átvészelni zavartalanul a fővárosi társaság. A helyzetet jól érzékelteti, hogy már a 2009-es őszi iskolakezdéskor is alvállalkozóktól kellett autóbuszokat bérelnie a BKV-nak, hogy a vonalakat megfelelő számú autóbusszal tudja ellátni. A 16 éves átlagéletkor feletti autóbuszok lecserélésére becslések szerint 50-60 milliárd forint kellene, azonban úgy tűnik ez az összeg nincs belekalkulálva sem az idei, sem a jövő évi költségvetésbe. A kormány a legfrissebb hírek szerint  9 milliárddal menti a  fővárosi közlekedési vállalatot és mindeközben 300 milliót költ idén az augusztus 20-ai ünnepségekre.

A szakértők által javasolt 50-60 milliárdnak akár  a fele is elég lenne a hazai autóbuszgyártók megmentésére és az állami megrendelés némileg ösztönözné a belső piacot, munkahelyeket tartana meg, sőt, akár újakat is teremthetne. Jól hangzik ugye? Főleg, ha azt nézzük, hogy ismét lassul a gazdaság, szerényebb a GDP-adat, világszerte kialakulóban van egy újabb recesszió.

Az augusztus 20-ai rendezvények 300 milliójából hat új autóbusszal gazdagodhatna a BKV és vele együtt a fővárosi utazóközönség is, mely megközelítőleg a z éves GDP 58%-át állítja elő évente.  Fel kell végre fogni, hogy a magyar autóbuszgyártás  nem visel el egy újabb válságot. A Gyurcsány-csomag, a több éve elmaradó volán tenderek, az Orbán-kormány késlekedő közlekedésreformja, a fővárosi beszerzések hiánya elveszi a maradék levegőt is a piac elől. 2011 első félévében mindössze 109 autóbuszt talált gazdára, összehasonlításban a területileg és lakosságilag hasonló Csehországban pedig legalább 400-450 darab. 

A kaposvári-, illetve budapesti telephellyel rendelkező, legalább 8500 buszt legyártó NABI,  illetve a már 900. kocsit összeszerelő Credo és a volánok körében egyre népszerűbb Ikarus ugrásra készen áll, hogy a fővárosi, illetve a vidéki igényeket kielégítse.

Ha volt pénz a Mol-részvények visszavásárlására illetve az adócsökkentésre, akkor legalább éves szinten 30 milliárdot ( de akár csak 300 milliót) félre lehetne tenni autóbuszbeszerzésekre. A hírek szerint azonban személyi problémák miatt leálltak az idei volán tenderek, maréknyi használt busz vesz a BKV és most, nyár végén sem látni az alagút végén.

Akik hagyják atyáik örökségét elveszni, azok szembe mennek Szent István intelmeivel és eltékozolják azt a hatalmas örökséget, amelyet évtizedek alatt gyűjtöttek össze az autóbuszgyártásban dolgozó szakembereink -ha úgy tetszik-, elődeink.

Ikarus 187

Credo Citadell 12

NABI Sirius

MJT L23-02D

S91