Szigorodó uniós irányelvek az elektromos és elektronikai hulladékkezelésben

Idén júliusban hatályba lépett az új európai uniós RoHS (a veszélyes anyagok korlátozását célzó) irányelv (RoHS II). Az új szabályozás jelentősen kibővítette a korlátozás alá eső termékek körét, így már orvosi eszközökre, különféle ipari monitoring eszközökre is vonatkozni fog – mutat rá a legfontosabb változásokra Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza. Az irányelv rendelkezéseit az EU tagországoknak – így Magyarországnak is – 18 hónap alatt kell átültetniük a nemzeti szabályozási rendszerbe.

Szélesedő termékkör

A RoHS II alapján a forgalomba kerülő termékek, elektronikai cikkek csak meghatározott minimális mértékben tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot és egyéb veszélyes, az irányelvben felsorolt anyagokat. A korlátozás az eddiginél több eszközre, termékre vonatkozik: orvosi eszközökre, monitoring és ellenőrző berendezésekre, ipari ellenőrző eszközökre, és 2019-től minden egyéb, más kategóriába tételesen nem besorolt berendezésre is. Több termékcsoport, mint például a harcászatban használatos biztonsági eszközök, űrkutatási eszközök és az implantátumok azonban továbbra is kivételt képeznek. A jövőben várható, hogy még tovább bővül a korlátozások alkalmazási köre melynek következtében több veszélyes anyag kerül majd megnevezésre és tovább csökken a kivételek száma. Ezért a gyártóknak, az importőröknek, valamint a forgalmazóknak is érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket.

Kötelező CE

A gyakorlatban új elem, hogy minden az RoHS II alkalmazási körébe eső termék esetében kötelezővé válik a CE jelölési rendszer alkalmazása. Torsten Braner kiemelte: legkésőbb 2013 januárjától a termékek csomagolásán szerepelnie kell a gyártó illetve az importőr nevének, védjegyének, kapcsolattartási címének, a termék típusának és sorszámának. Ráadásul a gyártók és az importőrök már jogi felelősséggel is tartoznak a szabályozásoknak való megfelelés tekintetében.

Egyre több elektronikai hulladék keletkezik

Az EU hulladékgazdálkodásában az elektromos és elektronikai hulladékok mennyisége növekszik a leggyorsabban. Jelenleg a kommunális hulladék 4%-át teszi ki. Ez a mennyiség ötévente 16-28%-kal nő, amely a hagyományos kommunális hulladékokkal szemben háromszoros mértékű növekedést jelent. Egy, a közelmúltban közzé tett felmérés szerint például egy angol állampolgár élete során 3,3 tonna elektronikai hulladékot „generál”.

Szigorodó gyűjtési arányok

A fenti adatok és a prognózis tükrében érthető, hogy az EU saját polgárai érdekében ezen a területen is szigorítani készül. Már előkészítés alatt áll a WEEE (elektromos és elektronikai hulladékokról szóló) irányelv módosítása is azzal a céllal, hogy növekedjen az újrahasznosítás mértéke, és javuljon a használt elektronikai eszközök szakszerű kezelési és gyűjtési gyakorlata. A cél: az EU tagállamainak 2016-ra el kell érniük a forgalomba hozott termékmennyiségből keletkező hulladék 45%-ának szakszerű begyűjtését, újrahasznosítását, 2020-ra pedig a 65%-os szintet. Ez alól azonban mentességet élvez a legtöbb új EU-tag, így hazánk is (a Cseh Köztársaság, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Lettország és Litvánia mellett). A könnyítés miatt 2016-ra a 40-45%-os szint elérése nálunk csak ajánlás, míg a 65%-os arányt a „régi” tagállamokhoz képest csak két évvel később, 2022-re kell elérnünk– figyelmeztet a jogász szakember. Az újrahasznosítási szintek emelése mellett, amennyiben az Európai Parlament támogatja az Európai Bizottság terveit, tovább szigorodhatnak az elektromos és elektronikai hulladékok határokon átívelő fuvarozásánál, exportjánál szükséges dokumentációs rendszer követelményei is.