Krakkóban januárban kezdődött a KMKSZ-székház felgyújtásra tett kísérlettel vádolt három lengyel férfi pere. A PAP hírügynökség beszámolója szerint a hétfői tárgyalás során az egyik vádlott, Michal P. ügyvédje azt kérte, hogy a nemzetközi jogi segítségnyújtás keretében hallgassák ki Ochsenreitert, és tisztázzák: a német újságíró beszélt-e Michal P.-vel a tervezett akcióról és annak céljáról.

Michal P. már korábban Ochsenreitert nevezte a támadás ötletadójának. A német újságíró Berlinben találkozott vele, ezer eurót adott át neki az akció végrehajtásáért - vallotta a vádlott.  Ochsenreiter eddig ügyvédje közvetítésével tagadta ezeket a vádakat. Az újságíró az Alternatíva Németországért (AfD)  szélsőjobboldali párt egyik képviselőjének, Markus Frohnmeiernek az irodájában  is dolgozik, a lengyel média szerint többször megfordult Kelet-Ukrajnában, az oroszbarát szakadárok által megszállt területen. 

A vádirat szerint a Falanga nevű neonáci szervezethez, valamint a Változás (Zmiana) nevű, parlamenten kívüli lengyel oroszbarát törpepárthoz közelálló Michal P. azzal bízta meg a másik két gyanúsítottat, Adrian M.-t és  Tomasz Sz.-t, hogy gyújtsák fel a KMKSZ ungvári épületét. Az eset 2018. február 4-én történt, a férfiak Molotov-koktélt dobtak be a KMKSZ-székház egyik ablakán. Az irodában tűz ütött ki, senki sem sérült meg. 

Adrian M.  hétfőn úgy vallott: a támadás célja vagyonrongálásvolt, valamint a magyar kisebbség és Ukrajna közötti kapcsolatok megrontása. Csak a székház homlokzatát akarták megrongálni, világos nyomokat hagyni - húzta alá.  A lengyel sajtóban korábban ismertetett vádirat is a magyar-ukrán kapcsolatok megrontását nevezi a provokáció céljának. Adrian M. bocsánatot kért az ügyben érintett három országtól, a magyar féltől konkrétan azért, hogy megrongálta vagyonát. Ő is, valamint Tomasz Sz. is hétfőn beismerték, hogy részt vettek a provokációban, elutasították viszont azt, hogy akciójukat a vádirat terrorcselekményként minősíti.

A 2018. február 4-i gyújtogatási kísérletet követően február 27-én egy nagyobb, feltehetőleg a kelet-ukrajnai konfliktusövezetet megjárt hivatásos katonák által elkövetett pokolgépes támadás érte a KMKSZ-székházat, amelynek következtében súlyos károk keletkeztek az épületben, de személyi sérülés akkor sem történt. Az ukrán hatóságok szerint mindkét eset mögött Moszkva áll.

Forrás: MTI