Bár a mérkőzés mindkét fél számára tét nélküli volt, ennek ellenére a sokszor durva belépőktől sem mentes férfias küzdelem és nagy iram jellemezte a varsói nemzeti stadionban rendezett meccset.
A FIFA döntése értelmében a lengyelek nem nyithatták meg a vendégszektort a 2011 év végére felépített, a Visztula partján álló varsói nemzeti stadionba (Stadion Narodowy). Ennek ellenére a különböző facebookos csoportokban és szurkolói oldalakon arról lehetett olvasni, hogy több magyar drukkernek sikerült jegyet vennie a hazai szektorokban. Ez egyfelől az angol nyelven is elérhető jegyértékesítési rendszernek, másfelől pedig a lengyel-magyar szurkolói barátságnak volt köszönhető. Ugyanis egy magyar vajon melyik országban merne jegyet venni a házigazda szektorába? Nem túlzás azt állítani, hogy ilyen csak a testvéri Lengyelországban történhet, ahol mindig tárt karokkal fogadják a magyarokat.
Közös szurkolás
Varsóban ugyanis már közvetlenül a mérkőzés előtt jó volt magyarnak lenni. A magyar válogatott szurkolói csoportjának, a Carpathian Brigade 09-nek a tagjai „Brotherhood” és „Mindig együtt” ( Zawsze Razem) feliratú molinókkal vonultak végig a belvároson. A Poniatowski-hídon pedig piros-fehér-zöld színű füstfelfők jelezték, hogy a tiltás ellenére itt vannak a magyarok. Még ha kis létszámban, de akkor is. Nem lehet megtiltani nekünk, hogy ne ruccanjunk át lengyel barátainkhoz és szövetségeseinkhez. A remek hangulatért a házigazdák is kitettek magukért: a Lengyel Nemzeti Labdarugó Szövetség (Polski Związek Piłki Nożnej) 90 oldalas füzettel készült a találkozóra, amelyben felelevenítették a régi lengyel-magyar futballmeccseket. Érdekesség, de a lengyel nemzeti tizenegy bő 100 évvel ezelőtt, 1921. december 18-án éppen Magyarország ellen játszotta történetének első mérkőzését. Az a találkozó a lengyelek 1-0-ás vereségével végződött, de azóta már sok víz lefolyt a Dunán, na meg a Visztulán, így aztán teljesen más esélyekkel vágott neki a két válogatott a hétfő esti mérkőzésnek. Lengyelország a FIFA világranglistán a 23. , míg hazánk a 43. helyet foglalta el.
A meccs előtt úgy volt, hogy a házigazdák élő legendája, Robert Lewandowski nem fog részt venni a találkozón, sőt vissza is utazik Münchenbe. Ez végül nem így alakult, a 33 éves játékos végül a cserepadról nézte a meccset, de mivel nem volt benevezve, ezért szinte biztos volt, hogy nem is fog pályára lépni. A mieinknél is akadtak hiányzók, hiszen Szoboszlai Dominik, de Kleinheisler Lászlóra sem lehetett számítani. Az érdeklődés ennek ellenére hatalmas volt, a két válogatott szinte telt ház előtt mérkőzhetett meg egymással. A két nép kölcsönös tiszteletét jól mutatja, hogy a lengyelek megtapsolták a magyar himnuszt.
Nyomasztó lengyel fölény
A mérkőzés első percei óvatos ismerkedéssel teltek, egyik fél sem tudta odaszegezni a másikat a kapuhoz, inkább a középpályán ment a játék. A 9. percben aztán Kedziora veszélyesen indult meg és passzolta be a magyar 16-os közepére a labdát, de végül nem lett a lengyel támadásból kapura lövés. Ezt követően aztán a lengyel válogatott egyre jobban igyekezett magához venni a kezdeményező készséget, ami a labdatartásban is megmutatkozott: a 15. percben már 69-11% volt a házigazdák javára. Néhány perccel később a Herta BSC csatára, Krzysztof Piątek indult meg a bal oldalon, de végül egy magyar védő sikeresen megállította. Az első komolyabb magyar helyzetre a 23. percig kellett várni, amikor Varga Kevin bal szélről a házigazdák 16-osára ívelte a labdát, de Szczesny résen volt és lefülelte a beívelt labdát, így arra nem tudott mozdulni magyar támadó.
A 30. perc környékén már valamelyest enyhült a lengyel fölény és a magyar válogatott kezdte átvenni a kezdeményezést. Ekkorájt már 60-40% volt a labdabirtoklási arány a lengyel válogatott javára. A 36 percben aztán megtörtént a csoda, amikor a Puskás Akadémia védője, Nagy Zsolt a lengyel 16-os előtt, egy szabadrúgásból ívelte kapura labdát, amely először egy lengyel védő fejét találta el, majd tovább pördülő labdába végül a Dunaszerdahely légiósa, Schäfer András fejelt bele eredményesen, amely így Szczesny lába között kötött ki a hálóban (0-1). Az első félidő vége felé a lengyelek próbáltak meg helyzeteket kialakítani, de kaput eltaláló lövést csak a Brighton fiatal légiósa, Jakub Moder esetében jegyezhettünk fel. A mérkőzésen a kemény belépőkből sem volt hiány, Szalai Ádámot a 44. percben öklelte fel egy lengyel játékos, ezért a magyar támadó bicegve vonulhatott le a pályáról az öltözőbe.
Az első magyar gól (0-1). Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Lendületes második félidő
A fordulás után megmaradt a mérkőzés irama, a két csapat továbbra is igyekezett elvinni a labdát az ellenfél kapujáig és ott helyzeteket kialakítani. A küzdelmek azonban leginkább a középpályán zajlottak, mind a lengyel, mind pedig a magyar védelem jól szűrte meg az előre tett labdákat és amikor csak lehetett, akkor felszabadítottak, emellett igyekeztek elkerülni azt, hogy hátul járassák a labdát. 15 perc elteltével Jan Bednarek ívelte be a labdát szögletről a magyar kapu elé. A labda Szalai Attila kezéről Karol Swiderski elé került, aki magabiztosan bólintotta be néhány méterről a hálóba a játékszert (1-1). A vendégek trénere, Paulo Sousa (aki korábban a Fehérvár kispadján is ült) a 65-66. percben több cserét is végrehajtott a vérfrissítés érdekében. A hazai közönség ekkor még úgy érezte, hogy feltámadhat a lengyel válogatott ezért azt kiabálta, hogy „Jeszcze jeden”, vagyis „Még egyet!”. A 69. percben majdnem teljesült a varsói publikum kérése, amikor Piotr Zielinski a 16-os környékéről kapura tűzte a labdát, de az épphogy a bal oldali kapufa mellett süvített el. Ezt követően Schön Szabolcs helyére a holland Cambuur csatára, Kiss Tamás állt be, aki tíz perccel később sorsdöntő gólpasszt adott Gazdag Dánielnek. A magyar válogatott tanári módon vitte fel a labdát a lengyel 16-os elő, majd Kiss Tamás jobb szélről betette a labdát a teljesen tisztán és üresen érkező Gazdag Dánielnek. A magyar középpályás jó helyről, gyakorlatilag a 11-es rugó pont környékéről lőhette a labdát a kapu jobb felső sarkába (1-2). Az újabb magyar gól után Lengyelországnak már csak néhány szögletet sikerült kidolgoznia, igazán veszélyes kapu felé tartó lövése azonban már egyelten egy játékosnak sem volt a házigazdák csapatából.
A második magyar gól (1-2)
A rengeteg (16:13 arányú) szabálytalanság miatt Tiago Martins portugál bíró 5 perces hosszabbítást ítélt meg. Az utolsó percek azonban már inkább magyar dominancia szellemében teltek el. Összességében a magyar válogatott megérdemelten szerezte meg a győzelmet a nála sokkal esélyesebbek tartott lengyelek ellen. A kezdeti illetődöttség után a mieink nagyszerűen szűrték meg a lengyel támadásokat, a csatárok pedig élén a Varga-Schäfer-Schön trió remekül dolgozta ki a magyar akciókat, de ki kell emelni Nagy Zsolt, Nego, Fiola és Szalai Attila támogató munkáját is, ami nélkül nem tudott volna építkezni a középpályás-támadó szekció.
"Le a kalappal a csapat előtt, hogy ilyen sok hiányzóval is így küzdött - ahogy Kiss Tamás beszállt, Gazdag Dániel gólt lőtt, Schäfer András fejelt. Sok fiatalra van szükségünk, olyanokra, akik már rólam ráncigálnák a mezt" - mondta mérkőzés után Szalai Ádám, a magyar válogatott csapatkapitánya. "Ezek a srácok büszkék arra, hogy a magyar válogatott mezét viselhetik, hogy a hazájukat képviselhetik, és ahogyan Angliában, most is sikerült szép eredményt elérniük"- hangsúlyozta Marco Rossi, a magyar válogatott trénere.
A lengyel újságírók kérdésére reagálva a kapitány azt mondta, amennyiben a házigazdáknak igazán szükségük lett volna a három pontra, mint ahogyan azt korábban mondták, hiszen a pótselejtezős kiemelésnél ez számít -, akkor ott lett volna a pályán Robert Lewandowski. Ezzel kapcsolatban Marco Rossi leszögezte, véleménye szerint minden bizonnyal a Bayern München nyomásának "engedett" a Paulo Sousa vezette lengyel szakmai stáb, és ő is járt már hasonló cipőben a német klubokkal szemben, akiknek azt üzente, hogy igenis minden válogatott mérkőzés fontos. Az olasz szakember elmondta még azt is, hogy a csapatnak továbbra is szerénynek kell maradnia, és keményen kell dolgoznia ahhoz, hogy fejlődjön.
Magyarország végül az I-csoport negyedik helyén fejezte be a katai Vb-selejtezős küzdelmeket 17 ponttal, míg Lengyelország pótselejtezőt érő második helyet ért el, dacára a hétfői vereségnek. A magyar válogatott formajavulását azonban jól tükrözi a korábban Angliában elért 1-1, valamint a lengyelek ellen kiharcolt győzelem. Marco Rossi csapata tehát jó úton jár afelé, hogy ismét olyan csapattá váljon, akiknek az erős csapatok ellen is van esélye. Az „underdog” szerep pedig kifejezetten jól áll a magyar válogatottnak és idén számtalanszor bizonyították, hogy ebből bármikor erőt tudnak kovácsolni.
Fotó: MTI +Carpathian Brigade 09
