Szerethető, kedves, üvegtigrises

Létrehozás: 12/12/2015 - 17:24
Nyomtatóbarát változatSend by emailPDF version
Jól kiszúrtak az Üvegtigris 3. alkotói a kritikusokkal! Valljuk be,  hazai mércével mérve a Miniszter félrelép óta nem készült ilyen jó magyar vígjáték!

Az első rész „low-budget” jellege, a társadalom perifériájára szorult szereplők nincstelen, szánni való, szépségesen-szegény, ügyetlen életének vicces mozzanatait nehéz volt fokozni a második részben. Valljuk be őszintén, ez nem is annyira sikerült. Csak az igazán, emocionálisan is szorosan a film mellett álló rajongók mondhatták azt, érdemes volt mozijegyet váltani az Üvegtigris 2-re. Az első részben megteremtett „ Portugál-utánérzést” (Egressy zoltán: A portugál), csak mostanra, a harmadik részre sikerült levetkőzni, ha úgy tetszik továbbfejleszteni. Hála Istennek!

Sztori szempontjából reális és zseniális kiindulópont Lali kiborulása, megjátszott amnéziája, mely előcsalogatja barátaiból az empátiát. Még a rendőrből is, aki a rendelkezésre álló lehetőségekhez mérten falaz az autó tolvaj büfésnek, aki éppen azon van, hogy élete egyik legjobb napját élje át annyi év nélkülözés után. Mindezt persze a gazdag ügyvéd, az ismét remek alakítást nyújtó Kamarás Iván kárára teszi, akinek a feleségét, majd a szeretőjét is sikerül Rudolf Péternek elcsábítania. A nője után futkosó Kamarás, a Miniszter félrelép-ből ismert karaktert mesteri szintre emeli, Lali barátai ( Reviczky Gábor, Csuja Imre, Horváth Lajos Ottó) pedig szeretni valóan asszisztálnak a történésekhez.

A helyzetkomikumok tucatját felsorakoztató Üvegtigris 3-ba szerencsére nem került egyetlen egy erőltetett poén sem, és sikerült egy olyan homogén környeztet előállítani a filmtekercsen a szereplők számára, mely lehetővé teszi, hogy továbbra is  „élők”, de a karakterek mégis nem mindennapian „átlagosak” maradjanak a szó pozitív értelmében.  Külön dicséretet érdemel továbbá a kiegyensúlyozott képalkotási technika alkalmazása, mely remekül kíséri végig az egyre kuszább kalandokba bonyolódó főszereplők tetteit. Ügyesen bántak az alkotók tehát a premier és szuper plánokkal, és hozzá kell tenni: szép nyersanyagra követték el mindezt. Ennek köszönhető, hogy a néző minőséget láthat a moziban, mely kellőképpen kizárja az amatőr, félresikerült, vagy rosszul megválasztott képkivágások alkalmazását szerencsétlen fényviszonyok mellett.

Örvendetes, hogy Budapest szépséges panorámája is szerepet kapott a hangulatfestésben, ha más nem, hát ez teszi igazán hazaivá a filmet, hiszen nem csak magyar, de nemzetközi viszonylatban is egy szerethető, kedves kis vígjátékról beszélhetünk az Üvegtigris 3. esetében, melyet bármikor szívesen nézünk meg újra és újra barátainkkal, családtagjainkkal, vagy angolul feliratozva külföldi ismerőseinkkel.

Kultúra: 

A szerzőről

Aranyi Péter