Elemzők komoly bírálatokkal illetik a rendszert, mert szerintük sok EU-állampolgár kimaradhat a eljárásból, ezért bizonytalanná válhat a tartózkodási jogviszonyuk. Nagy-Britanniában a statisztikai hivatal (ONS) jelenlegi becslései szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él, más, független becslések 3,5 millióra teszik az uniós országokból tartósan áttelepültek számát.
A konzervatív párti brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban és megmaradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státusért kell folyamodniuk a belügyminisztériumhoz. A kérelmezési rendszert a belügyi tárca tavaly nyáron már alávetette egy tesztnek. A minisztérium hétfői tájékoztatása szerint mostantól viszont minden külföldi EU-állampolgár benyújthatja kérvényét, jóllehet továbbra is próbaüzemről van szó, és a rendszer végleges formájában március 30-án indul, egy nappal a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapja után.
A belügyminisztériumi tájékoztató szerint a tartós letelepedési engedélyért 2021. június 31-éig lehet folyamodni, de ha a brit EU-tagság a kilépési feltételekről szóló megállapodás életbe lépése nélkül szűnik meg március végén, akkor a határidő 2020. december 31-ére módosulna. Ebben az esetben igazolni kellene, hogy a kérelmező már a kilépés március 29-i határnapján életvitelszerűen Nagy-Britanniában élt. A brit hatóságok kérése az, hogy azok, akik a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni, hitelesen igazolják személyazonosságukat, nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely súlyosabb bűncselekmény miatt, és igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.
Az állandó letelepedett státusért folyamodó külföldi uniós polgárok online felületen, akár okostelefonjukra letölthető alkalmazás segítségével is beterjeszthetik majd kérvényüket. A személyazonosság igazolására a kérelmezőknek az "EU Exit: Identity Document Check" alkalmazást kell használniuk, amely része az engedélyezési rendszer működésére kidolgozott, mobil eszközökre letölthető integrált alkalmazásnak. A letelepedett státusért folyamodó felnőtteknek 65 font (23.400 forint) eljárási díjat kell fizetniük. A díj a 16 évnél fiatalabbak esetében 32,50 font lesz.
A brit belügyminisztérium útmutatója szerint kétféle tartózkodási jogviszonyért: "letelepedett", illetve "előzetesen letelepedett" státusért lehet folyamodni, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig - megállapodás nélküli Brexit esetén idén március 29-éig - eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik a határidő végéig még nincsenek ennyi ideje a szigetországban, de utána ők is "véglegesen letelepedett" státusért folyamodhatnak.
Azoknak, akik "előzetesen letelepedett státust kaptak, a végleges tartózkodási engedélyért nem kell még egyszer fizetniük. A brit kormány a többször hangoztatott hivatalos álláspont szerint mindenképpen szeretné, ha a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradnának, függetlenül attól, hogy életbe lép-e a megállapodás a brit kilépés feltételrendszeréről. A British Future nevű, elsősorban emberi jogi és esélyegyenlőségi kutatásokra szakosodott tekintélyes londoni elemzőműhely hétfőn ismertetett tanulmánya szerint azonban különösen nagy kockázatokat rejt az engedélyezési rendszerrel járó munkateher, amely az elbíráló hatóságokra hárul. A kutatóintézet 3,5 millióra becsüli a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számát. A tanulmány szerint közülük 98 ezer a magyarok és több mint egymillió a lengyelek száma.
A British Future szerint ez azt jelenti, hogy ha a brit belügyminisztérium 2021 júliusáig az összes külföldi EU-állampolgár letelepedési kérelmét el akarja bírálni, akkor naponta 5600 folyamodványt kellene feldolgoznia. Ha az uniós állampolgároknak csak az 5 százaléka szembesül valamilyen nehézséggel vagy elutasítással, az is azt jelentené, hogy a határidő lejártával 175 ezren maradnának jogi státus és esetleg munkavállalói jogosultság nélkül.
Forrás: MTI
